Horgászrend

DIÓSJENŐI SORTHORGÁSZ EGYESÜLET

2643 Diósjenő, Tópart 078/2 Hrsz.

 

 HORGÁSZREND

Hatályos: 2017. február 12-től 2018. február 11-ig.

 

A Diósjenői Sporthorgász Egyesület Közgyűlése 1 /2017. (II. 12.) sz. határozata szerint a Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. Tv. és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete alapján a Diósjenői Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő víztározóra (horgásztóra) az alábbi helyi szabályozást határozza meg.

 

1)A Diósjenői Sporthorgász Egyesület víztározóján horgászni kizárólag a kiépített horgászállásokról lehet.

 

 2) A Diósjenői víztározón horgászni az jogosult, aki állami jeggyel, fogási naplóval rendelkezik, ezen kívül a Diósjenői víztározóra kiváltott területi jegye van, illetve a Nógrád Megyei Horgász Szövetség által kiadott Nógrád megyei területi jeggyel rendelkezik. Továbbá a Közgyűlés által előzetesen jóváhagyott, az elnökség által kiállított tiszteletjeggyel rendelkezik. Az állami jegy és az éves területi jegy a kiváltást követő év január 31-éig érvényes a fogási naplóval együtt. Értelemszerűen a horgászati év február 01-én kezdődik és a következő év január 31-éig tart.

3) A napi horgászatot csak előzetes tájékozódás után lehet megkezdeni. A helyi szabályok nem ismeretére való hivatkozás utólag nem fogadható el. A horgászrend és azon kívüli aktuális tilalmak és korlátozások a halőr háznál lévő hirdető táblán megtekinthetők. Gyermekhorgász és értelmi fogyatékos horgász esetében az előzetes tájékozódást az a személy köteles megtenni, akinek a felügyeletére vannak bízva.

4) A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani személyazonosító okmányát, állami horgászjegyét, fogási naplóját és területi jegyét. A felsorolt okmányokat az ellenőrzésre jogosult személy (halászati őr, társadalmi halőr és hatósági jogkörben eljáró személy) felszólítására köteles átadni, és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a horgászott zsákmány megvizsgálását.

5) A fogási napló pontos vezetése alapvető követelmény minden horgász számára.

  A halfogások összesítéséhez kiadott FOGÁSI NAPLÓ vezetésének szabályain túl a horgász a kifogott és megtartani kívánt darabszám- korlátozás alá eső halat a horogtól való megszabadítás után azonnal köteles a fogási naplóba (a napijegyes horgász a napijegy hátoldalán lévő táblázatba is) bejegyezni a fogás időpontját, a halfaj kilogramm súly szerinti tömegét, majd a „menyhal”* rovatba a hal hosszát centiméterben.

 

  A fogási naplóba beírt téves bejegyzést kizárólag csak úgy lehet korrigálni, hogy át kell húzni egy vonallal olyan módon, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A helyes szöveget vagy számot úgy kell melléírni, hogy mindkettő tisztán kivehető legyen.  A korábbi bejegyzés átírása tilos! A fogási naplóban történő javítást a szolgálatos halőrnek be kell jelenteni, aki ezt tudomásul véve aláírásával igazolja.

 

 

 

 

 

 

6) A helyi horgászrend szerint a halak kifogható mérettartománya a következő:

    Ponty:   legalább     30 cm    5 kg feletti nem tartható meg, nem vihető el

    Süllő:    legalább     30 cm

    Balin:    legalább     40 cm

    Csuka:  legalább     50 cm

    Keszeg:                   30 cm feletti nem vihető el június 30-ig.

Az országos horgászrendtől eltérő tilalmi idők:

·  ponty: fajlagos tilalmi idő alól felmentve

·  csuka: fajlagos tilalmi idő február 01 - április 30-áig.

·  süllő: fajlagos tilalmi idő február 01 - április 30-áig

·  compó fogása általános éves helyi tilalom alatt áll!

7) Horgászidők

Január                           07.00 -16.00 óráig                          

Február                         07.00-17.00 óráig                           

Március                         06.00-18.00 óráig                           

Április                            06.00-20.00 óráig                           

Május*                          05.00-20.30 óráig                           

Június*                        04.30-21.30 óráig                           

Július*                         04.00-21.30 óráig

Augusztus*                05.00-20.30 óráig

Szeptember*              06.00-19.30 óráig

Október*                     07.00-18.00-óráig

November                   06.30-16.30 óráig

December                   07.00-16.00 óráig

Az itt leírt időpontok csak tájékoztató jellegűek, a horgászidő kezdetét és végét szirénaszó jelzi!

8) Éjszakai horgászidő: a*- gal megjelölt vastag betűkkel írt hónapokban éjszakai horgászatra van lehetőség hétvégeken, pénteken és szombaton. Amennyiben állami ünnep miatt a hétvége előbb kezdődik, vagy hosszabb ideig tart, illetőleg ha két munkaszüneti nap hétköznapra esik, úgy az éjszakai horgászatot erre vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.

 Az éjszakai horgászidő április 28-án (péntek) éjszaka kezdődik, és október 29-én (vasárnap) hajnalig tart.

 A napi területi engedélyt kiváltó horgászoknak az éjszakai horgászat április 28-tól szeptember 30-ig egységesen 20 órától 05 óráig tart, október 01 - október 29-ig (vasárnap) hajnalig tart.

 

9) Éjszakai horgászat alkalmával, napnyugtától virradatig a horgász köteles horgászhelyét folyamatosan és jól láthatóan megvilágítani. Amennyiben a megvilágítás bármely okból megszűnik, úgy a horgászat tovább nem folytatható!

10) Felnőtt horgász, 70 éven felüli kedvezményezett horgász és a tagsági jogviszonyon kívüli éves területi jegyet kiváltó horgász legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb három ágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat, általa kifogható halmennyiség:

a)  évente 40 db ponty, megoszlás szerint napi 2 db, illetve heti 4 db ponty,

b) továbbá napi 2 db, heti 4 db rabló hal, amennyiben más rablóhalat nem fogott, úgy napi 3 darab balint vihet el (a balin heti és éves szinten nincs korlátozva)

c) ezen felül napi 3 kg egyéb hal (a helyi tilalom figyelembe vételével)

d) a darabszám-korlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 3 db fogható, a 3 db-ból 2db lehet azonos halfaj, kivéve a balin (Pl.: 2db ponty+1db süllő, vagy 2db csuka+1ponty, stb.,)

Süllőből és csukából éves szinten maximum 20-20 db vihető el.

 

e) Az éves bármelyik fajta darabszám – korlátozott  hal kvóta fogása feletti igény esetén újabb 10 darabonként a közgyűlés által jóváhagyott éves területi engedély teljes díjának 50 %-át kell befizetni.

11) Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb 3 ágú horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

A napijegyet kiváltókra vonatkozó szabályok szerint horgászhat.

 

12) Ifjúsági és házastársi (élettársi) kedvezményezett horgász egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb három ágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihal fogó emelőhálót használhat, az általa kifogható:

a) évente 20 db ponty, megoszlás szerint: napi 1 db, illetve heti 2 db ponty, továbbá napi 1db, heti 2 db rabló hal, amennyiben más rablóhalat nem fogott, úgy napi 3 darab balin fogható. (a balin heti és éves szinten nincs korlátozva)

b) ezen felül napi 3 kg egyéb hal (a helyi tilalom figyelembe vételével)

c) a darabszám-korlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 2 db vihető el (a balin kivételével) ezek nem lehetnek azonos halfajok. (pl. 1 db ponty + 1 db süllő stb.) Süllőből és csukából éves szinten maximum10-10 db vihető el.

d) Az éves bármelyik fajta darabszám – korlátozott hal kvóta fogása feletti igény esetén újabb 10 darabonként a közgyűlés által jóváhagyott éves területi engedély teljes díjának 25 %-át kell befizetni.

 

13) gyermekhorgász egy darab, egyágú horoggal felszerelt úszós készséget használhat, általa kifogható:

 a) naponta 1 db balin, ezen felül napi 3 kg egyéb hal (a helyi tilalom figyelembe vételével)

 b) gyermekhorgász kizárólag csak nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

14) Napi és hetijeggyel, tiszteletjeggyel, valamint a Nógrád megyei területi jeggyel rendelkező horgászokra is a helyi horgászrend előírásai vonatkoznak a következő eltéréssel: amennyiben a nappali horgászatra napijegyet váltott és 2 db pontyot fogott, majd éjszakai jegyet is vált, úgy aznap 00.00-órától 24.00 óráig 3 db pontyot vihet el. A másnapra eső éjszakai horgászidőben 00.00-órától 05.00 óráig ismét 1 db pontyot vihet el. A heti és az éves darabszám értelemszerűen nem korlátozott.

15) A sporthorgász éves-, és napijegyet kiváltókra vonatkozó eltérő (speciális) szabályok: egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb három ágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihal fogó emelőhálót használhat. Olyan személyekkel lehet egy horgászálláson, akik ugyancsak sporthorgász napijegyet váltottak. Halat nem vihetnek el, azt nem tárolhatják, haltartó szákot, szájbilincset a horgászálláson nem tarthatnak. Pontymerítő, halpaplan (alátét), fertőtlenítő használata minden halnál kötelező. Ha a zsákmányból a horog biztonsággal nem távolítható el, a zsinórt (előkét) a horoghoz eső legközelebbi részen el kell vágni, a hal életben maradása érdekében.

16) Az 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló kizárólag rablóhal kifogására szolgáló „csalihal” kimerítésére használható. Más egyéb hal, illetőleg étkezésre, vagy állatok etetésére alkalmas mennyiségű hal kimerítése és elvitele tilos!

17) A helyi horgászrend alapján a napi-, és hetijegyesek részére kijelölt horgászállásokat az egyesület horgásztagjai nem vehetik igénybe, kivéve a pergetős horgászatot, amennyiben a horgászálláson nem tartózkodik napijegyes horgász. Az egyesület által kijelölt horgászhellyel rendelkező felépítmény tulajdonosok a horgászállás használatában elsőbbséggel rendelkezik, azonban távollétükben azt bárki használhatja. A tulajdonos megérkezésekor az ott horgászó köteles a horgászállást és környékét a hulladékoktól megtisztítani, és a horgászállást ellenvetés nélkül elhagyni. A stégtulajdonos horgászigazolványát felmutatva, a stégtáblán kiírt névvel azonosítva igazolja jogosultságát.

18) A kifogott halat haltartó szákban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) vízben kell tartani. Azt a halat, amit a horgász nem kíván megtartani, azonnal és kíméletesen a vízbe vissza kell engedni, azt másik horgásznak átadni tilos. A vissza nem engedett méretkorlátozás alá eső halat, később kifogott másik hallal kicserélni ugyancsak tilos.

19) A horgász – sportjegyet váltó horgászra vonatkozó eltéréssel - köteles horgászat közben haltartó szákot, és merítő szákot magánál tartani. Más horgásszal közös haltartó szákot használni tilos! Továbbá tilos a halat drótszákban, vödörben és egyéb alkalmi tárolóban tartani. A méretkorlátozások betartása végett a horgász köteles megfelelő hosszmérő eszközt magánál tartani.

20) A horgászállás felépítmények javítását amennyiben az zajjal jár, hétköznapokon 10.00 - 16.00 óra között lehet elvégezni. A tó befagyott állapotakor a javítás bármely napon elvégezhető

21) Rablóhalra történő horgászat során, ha valaki elérte a napi engedélyezett darabszámot, annak a továbbiakban rablóhal kifogására való készséggel horgászni tilos.

22) A kifogott zsákmányt a horgászállásnál kell tartani, másnak átadni, étkezésre felhasználni a horgászat befejezéséig tilos! Kivételesen a hal felhasználása a horgászat befejezése előtt akkor történhet meg, ha a helyszínre hívott halászati őr a zsákmányt leellenőrzi, és a felhasznált halat, vagy halakat azonosíthatóan a fogási napló „menyhal”* rovata után (felhasználva) bejegyzi és szignózza. A horgászat befejezése után tilos a halat haltartóban vagy kikötve tárolás céljából hátrahagyni.

23) A horgász a bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén haladéktalanul beavatkozhasson. Aki a horgászhelyét elhagyja (időszakos távozáskor is) a készségeit köteles a vízből kivenni.

24) A horgásztavon nyílt vízen lévő jégről lehetőség van lékhorgászatra, ha az időjárási viszonyok lehetővé teszik, és biztonságosan lehet a jégen tartózkodni. Erre vonatkozóan azt az időjárási helyzetet kell figyelembe venni, amikor a jég vastagsága a 10 cm-t meghaladja, a jég nem olvad, és nem mozog. A lékhorgászatot csak két személy együttes jelenlétével lehet folytatni, egyedül tilos! 

 A lékhorgászatot minden egyes személy csak saját felelősség vállalással végezheti.

 A napi-, heti területi engedélyt kiváltók figyelmét külön fel kell hívni erre a szabályra az engedély kiadásakor. A horgászállásokról történő lékhorgászatra az általános szabályok mérvadóak.

  A lékhorgászathoz legfeljebb 1nm-es lék vágható. Aki a jégen 1 négyzetméteres, vagy ennél kisebb léket vág, távozásakor köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

 

25) A Diósjenői horgásztavon csónakos harcsahorgászatra is van lehetőség, melyet közgyűlési határozat szabályoz, és a Horgászrend mellett kifüggesztésre kerül..

26) Az egyesület szolgáltatásait igénybevevők a horgászetika, a jó erkölcs és a jó ízlés általános szabályainak betartásával tartózkodjanak attól, hogy mások horgászatát, nyugalmát és pihenését megzavarják. E vonatkozásban különösen alkalmas mások horgászatának, nyugalmának és pihenésének megzavarására, a hangos zenélés, a trágár szavak kiabálása és egyéb indokolatlan zaj okozása.

27) A víztározó partján – a megközelítő utak és a vízpart közötti területen – csak őshonos és a termőhelynek megfelelő fa és cserjefajok telepíthetőek az elnökség előzetes hozzájárulásával.

28) Tilos a vizet és környezetét szennyezni. A horgászat befejezése után a horgászállást és környékét – beleértve az elérhető vízfelületet is - köteles a horgász megtisztítani az általa, vagy előzőleg más által otthagyott hulladékoktól. Amennyiben a kihelyezett hulladéktároló megtelt, vagy nem áll rendelkezésre, úgy a horgász köteles az általa létrehozott, vagy keletkezett hulladékot (pl. sörös doboz, műanyagflakon, stb.) a helyszínről elvinni, és az általános erre vonatkozó szabályok szerint kezelni.

29) A horgász jogi és anyagi felelősséggel tartozik az általa másnak okozott szándékos károkozásért és anyagi felelősséggel tartozik a gondatlan károkozásért.          

30) A Diósjenői Sporthorgász Egyesület, mint jogi személy az általa kezelt területen bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.

31) A Közgyűlési határozattal hozott Horgászrend előírásainak megszegése a Diósjenői Sporthorgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata 2. §. d) pontja alapján fegyelmi vétséget képez, és eljárást von maga után.

 

Mindenkinek kellemes időtöltést, jó pihenést és szerencsés horgászatot kíván!  

 

AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE 

 

Vissza a lap tetejére

 

Csónakos horgászat

      6/2010. (II. 14) KGY határozat: a szürkeharcsa horgászatánál a „stupek” bevitele engedélyezett elektromos etető csónakkal a horgászállásról, illetve az egyesülettől bérelt elektromos csónak igénybevételével.

      Ezen kívül az elektromos csónak bérlése kizárólag szürkeharcsa horgászatára vehető igénybe felelősségi nyilatkozat tudomásul vételével. A csónak bérleti díjának megállapítását a vezetőség hatáskörébe utalja a Közgyűlés.

 

      Módosítva a 4/2012.(IV. 1.) KGY határozattal a következők szerint: az elektromos csónakkal a stupek bevitele után a horgászállásnál ki lehet kötni.

 

      Az elnökség tájékoztatásul közli, hogy tagoknak az evezős csónak bérlése 1000.- Ft, az elektromos csónak bérlése 1500.- Ft ez évben.

      Napijegyesek az evezős csónak bérlése 1000.- Ft, az elektromos csónak bérlése 2000.- Ft ez évben.

 

Vissza a lap tetejére

 

Etetőhajó használat

Használata TILOS!

Vissza a lap tetejére

 

Lékhorgászat

A horgásztavon nyílt vízen lévő jégről lehetőség van lékhorgászatra, ha az időjárási viszonyok lehetővé teszik, és biztonságosan lehet a jégen tartózkodni. Erre vonatkozóan azt az időjárási helyzetet kell figyelembe venni, amikor a jég vastagsága a 10 cm-t meghaladja, a jég nem olvad, és nem mozog. A lékhorgászatot csak két személy együttes jelenlétével lehet folytatni, egyedül tilos! 

 

A lékhorgászatot minden egyes személy csak saját felelősség vállalással végezheti.

A napi-, heti területi engedélyt kiváltók figyelmét külön fel kell hívni erre a szabályra az engedély kiadásakor. A horgászállásokról történő lékhorgászatra az általános szabályok mérvadóak.

A lékhorgászathoz legfeljebb 1m2-es lék vágható. Aki a jégen 1 négyzetméteres, vagy ennél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

 

Vissza a lap tetejére

 

Sporthorgászat

    Eltérő (speciális) szabályok: egy bottal horgászhat, és csak olyan személyekkel lehet egy horgászálláson, akik ugyancsak sporthorgász napijegyet váltottak. Haltartó szákot,     szájbilincset maguknál nem tarthatnak, halat nem vihetnek el. Pontymerítő, halpaplan (alátét), fertőtlenítő használata minden halnál kötelező. Ha a zsákmányból a horog biztonsággal nem távolítható el, a zsinórt (előkét) a horoghoz eső legközelebbi részen el kell vágni, a hal életben maradása érdekében.

 

Vissza a lap tetejére

 

Fegyelmi szabályzat

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

2643 DIÓSJENŐ TÓPART 078/2

 Közgy. hat. sz.: 9/2009. (II.15.)

  

A DIÓSJENŐI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

FEGYELMI SZABÁLYZATA

(egységes szerkezetbe foglalva)

 

 A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

 

1. §

 A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

 

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, horgászrend, tórend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

 

2. §

 FEGYELMI VÉTSÉGEK

 

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

a)   aki ellen halgazdálkodással  (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b)   akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c)   akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi ellenőrök tetten értek (és a szabálysértési eljárások bizonyos körülmények miatt nem hozták meg az elvárt, elvárható eredményt);

d)   aki a vízhasznosító egyesületek és az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi és tórendi előírásokat megszegi;

e)   aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés és a jó erkölcs szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;

f)   aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g)   aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni követeléseit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg vagy rosszhiszeműen valótlant állít.

h) aki az Egyesület hivatalos minőségben eljáró halászati őr, társadalmi halőr, illetve tisztségviselője intézkedését meghiúsítani törekszik, az eljáró  személyt megsérti, vagy tettleg bántalmazza.

 

3. §

 FEGYELMI BÜNTETÉSEK

 

         (1) Fegyelmi büntetések:

a./  figyelmeztetés;

b./  megrovás;

c./  szigorú megrovás;

d./  az egyesület vizén, vagy a feljelentő hasznosító vizén a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás (ami kapcsolódó halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén a vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának a tilalmát jelenti);

e./  az egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

f./   az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;

g./  a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról  meghatározott időre szóló kitiltás.

(2) Indokolt esetekben a 3. § (1.) bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ ponttal együtt is ki lehet szabni.

(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1.) bekezdés b./, c./, és d./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

(4) A 3. § (1.) bekezdés d./ pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három hónap, leghosszabb időtartama kettő év.

(5) A 3. § (1.) bekezdés e./ pontja szerinti a tagsági jogoktól való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év.

(6) A 3. § (1.) bekezdés f./ pontja szerinti, az Egyesületből meghatározott időre szóló kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év.

(7) A 3. § (1.) bekezdés g./ pontja szerinti, a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama két év.

(8) A 3. § (1.) bekezdésének d./ és g./ pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása (rendkívüli méltánylást érdemlő esetben) legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető.

Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1.) bekezdésének g./ pontja alapján kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben az esetben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

(9) Gyermekhorgásszal szemben szankció nem alkalmazható, ismételt szabálytalanság esetén a gyermekjegy bevonásra kerül a törvényes képviselő értesítése mellett.

 

4. §

 HATÁSKÖRÖK

  

(1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, valamint a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai ellen indított fegyelmi eljárás.

A közgyűlés által indított fegyelmi eljárás kizárólagosan egyfokú.

(2) Az egyesület fegyelmi szervének (elnökség) hatáskörébe tartozik első fokon az egyesület választott, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett fegyelmi vétség, másodfokon a Közgyűlés jár el.

(3) Az általános egyesületi tag esetén fegyelmi eljárásra a Fegyelmi Bizottság első fokon az illetékes, másodfokon a elnökség, mint fegyelmi szerv jár el.

(4) Felnőtt, ifjúsági és kedvezményezett horgász esetében  fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta.

(5) Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy a fegyelmi eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél.

Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott ki horgászjegyet, az eljárás lefolytatására, az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

(6) Megyei tisztségviselői engedélyes vendéghorgász által elkövetett cselekmény esetében a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, lefolytatására - az egyesület által megküldött jegyzőkönyv alapján - a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége az illetékes.

 

5. §

 AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

  

(1.) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a./  Halászati őr, társadalmi ellenőr,

b./ Megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmet szenvedett (sértett) horgász (esetleg bármely más horgász)

c./ A halászati, vízügyi, környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

(2.) A fegyelmi eljárás kezdeményezését az (1) bek. a-b pontjában meghatározott személyek kötelesek írásba foglalni a bizonyítékok megjelölésével, esetleges mellékelésével.

(3.) Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

(4.) Elrendelésre jogosultak: az egyesület taggyűlése, fegyelmi bizottsága, egyesület elnöksége, elnöke.

(5.) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről (a tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően) haladéktalanul gondoskodni köteles.

Ha az egyesület tagja a 2. § a,) b,) c,) d,) e,) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétségelkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve a vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

(6.) Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján (megítélése szerint) csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget követett el a horgásztárs, ez esetben a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a 3. § (1.) bekezdés a.) vagy b.) pontja szerinti fegyelmi büntetést.

(7.) Ha az elkövető az egyesület elnökének az 5. § (6.) bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

  

6. §

 ELÉVÜLÉS

 

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési, illetve halvédelmi, vagy halgazdálkodási bírságolási eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési, illetve halvédelmi, vagy halgazdálkodási bírságolási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

7. §

A FEGYEMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

 

(1.) A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha az ügy tárgyalásán (3 fős bizottság esetén) teljes létszámban jelen vannak.

Az elnökség (mint fegyelmi szerv) esetében, a 7 fő vezetőségi tagból 4 fő jelen van az ügy tárgyalásakor.

(2.) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyenesági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

(3.) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi bizottság tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg (vizsgálóbiztosként) az azt megelőző eljárásban részt vett.

 

8. §

 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

 

(1.) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

(2.) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy (szükség esetén) annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3.) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

(4.) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette meg, és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban (a bizonyítási eljárás mellőzése esetén) csak a 3. § (1.) bekezdés a.) vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(5) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai (a felmerülő költségek térítése mellett) megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

(6) A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

(7) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólással, vagy egyébként zavarja, a teremből (figyelmeztetés után) kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után (a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében) a fegyelmi bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a fegyelmi bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 

9. §

 

(1)  A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi bizottság nevén kívül tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, és egyesületének megnevezését, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmazni.

(2) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és (amennyiben a jegyzőkönyvet nem a fegyelmi bizottság tagja vezeti) a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

10.§

 

(1) A fegyelmi szerv, ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(2) Ha a fegyelmi szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy;

a)  terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b)  terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

c)      terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d)  terhére rótt fegyelmi vétség elévült,

az eljárást határozattal megszünteti. 

 

(3. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

 A határozat második (rendelkező) részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

  Emellett rendelkezni kell;

 a.)  az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábbi bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől,

 b.) elmarasztaló határozat esetén:

-    az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

-    a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1.) bekezdés d.) pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák;

-    annak az időszaknak a kiszabott (hónapokban vagy években megállapított) büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

-    a büntetés próbaidőre történő felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

-    az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

-    a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

 A határozat harmadik (indokolási) része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

11. §

 

(1) Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni a határozatot, az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.

(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

(3) Ha a 3. § (1.) bekezdés d.) és g.) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről vagy létesítményéből tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízhasznosítónak is.

 

12. §

 

(1) A 3.§ 1. bekezdésének d.)- f.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. § 4. bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.

(3) Az (1.) bekezdésben meghatározott bejegyzést (ha arra lehetőség van) a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára, és egyben be kell vonni a területi engedélyt, amennyiben az intézkedő halászati őr, társadalmi halőr a szabálysértés, vagy fegyelmi vétség megállapításakor, ha még nem tartotta vissza. Ez az Egyesület saját vizei esetén közvetlenül, más vizek esetében, pedig akként történik, hogy a bevont területi engedélyt a fegyelmi határozat egy példányával megküldik a területi engedélyt kiadó vízhasznosítónak. Amennyiben erre nincs lehetőség (mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson) ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület elnökségét terheli.

Az országos, az általános, és a kombinált területi engedélyeket a MOHOSZ részére kell megküldeni a jogerős fegyelmi határozat egy példányával.

(4) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen ki kell hirdetni.

(5) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesület elnöksége által lefolytatandó első- és másodfokú fegyelmi eljárásban is.

 

 

13. §

FELLEBBEZÉS

 

(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

(2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

(3)A fellebbezést az elnök (az ügy irataival együtt) a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

(5) A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

(7) Amennyiben a fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

  

14. §

MEGISMÉTELT ELJÁRÁS

  

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a fegyelmileg sújtott személy az ügy megismételt eljárását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas.

A megismételt eljárás elrendelése vagy a megismételt eljárás elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A megismételt eljárást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A megismételt eljárásra a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadóak.

 

15. §

 FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

  

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület elnökségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. § (d.), (e.), (f.), (g.), pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

 

16. §

 ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

  

 (1.) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt (a súlyos elbírálás alá tartozó esetek kivételével) a 8. § (4.) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

(2.) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

 Ezt a fegyelmi szabályzatot a Diósjenői Sporthorgász Egyesület 2009. február 15-ei közgyűlése a 13/2009. számú határozatával elfogadta.

 8/2011. (III.12.) KGY határozattal történt módosítással egységes szerkezetbe foglalva, a módosított szöveg dőlt félkövér betűkkel szedve.

2/2012. (IV.1) KGY határozattal történt módosítással egységes szerkezetbe foglalva a módosított szöveg álló félkövér betűkkel szedve.

 

Diósjenő, 2012. április 02.

  

 

Székely Mihály                                    Bottlik István

H. E. titkára                                          H. E. elnöke

                                         

Vissza a lap tetejére